1. 01 - Operett Hobo Blues Band 3:18
  2. 02 - Leples bitang Hobo Blues Band 3:53
  3. 03 - Édes otthon Hobo Blues Band 2:53
  4. 04 - Hey Joe Hobo Blues Band 9:40
  5. 05 - Ki vagyok én? Hobo Blues Band 6:11
  6. 06 - Rózsadomb blues Hobo Blues Band 5:22
  7. 07 - Mindenki sztár Hobo Blues Band 3:50
  8. 08 - Közép-európai Hobo Blues II. Hobo Blues Band 3:49
  9. 09 - Rolling Stones blues Hobo Blues Band 5:18
  10. 10 - 3:20-as blues Hobo Blues Band 4:27

 

Az album CD kiadásán bónuszként megtalálható a HBB első és egyetlen kislemezének újrakevert hanganyaga.

Operett

Messze Mississippi, messze ide London,
Itt, a Moszkva téren mégis azt mondom,
Hogy „Európa öreg, Amerika új,
De a rock and rollban mind egy követ fúj!”

Harminc éve kezdték ott, Nyugaton,
Keleten szóltak: Csak nyugalom.
Északon rázták, mert nagy a hideg,
Délen meg mindenki csupa ideg.

Sohasem tudtam rock and rollozni én,
Operettbe vittek mindig a hétvégén,
Száz éve már a barométer esőre áll,
Helyettem a babám a Hajmási Pálra vár.

Mondd, miért hagytuk, hogy így legyen?
Van, aki hagyta, van, aki nem,
Túl messze ment a rock and roll srác,
Hiába mondták neki: Nana, vigyázz!

Sohasem tudtam rock and rollozni én,
Operettbe vittek mindig a hétvégén,
Száz éve már a barométer esőre áll,
Helyettem a babám a Hajmási Pálra vár.

Leples bitang

(Allen Ginsberg)

Édes otthon

Hányszor hallom, mondják: „Óh, az édes otthon!”
Erről nagyon hamar le is kell szoknom.
Anyám a konyhában gyászolta magát,
Kocsmába küldött, hozzam el apát.
Szóltam neki: „Fater, jöjjön haza hát!”
Húsz forintot adott, hozzak még piát.

A bátyám melózott, megunta hamar.
Elment, már nem is tudom, svéd-e vagy magyar.
Hazajön évente, önmagától részeg,
Visszahívja mindig a családi fészek.
Asztalra borulva egész este sírt,
Vegyek majd neki Kerepesen sírt.

Falvédőmön ez áll: Az édes otthon visszavár!

Presszó előtt állnak bizonytalan lányok,
Közöttük éhesen, nyugtalanul járok.
Át kellene jutnom még ezen a poklon.
Bableves csülökkel, vár az édes otthon.
Lemegyek a térre. Sör és kártya vár.
Zsebemben két ásszal már nem érhet kár.

Falvédőmön ez áll: Az édes otthon visszavár!

Hey Joe

Hey Joe! Kezedben a fegyverrel, mondd, hova mész?
Hey Joe! Kezedben a fegyverrel, mondd, hova mész?

– Lelövöm az asszonyt. Megyek, lelövöm őt!
– Lelövöm az asszonyt, megyek, lelövöm őt!
– Rajtakaptam, az ágyban találtam és nem volt egyedül.

Hey Joe! Hallom, lelőtted a nőt, ki veled hált.
Hey Joe! Hallom, lelőtted a nőt, ki mosott rád, főzött rád, meg veled is hált.

– Igen, lelőttem. Adtam neki két golyót. Kettőt!
– Lelőttem a nőt, az ágyban heverőt.
– Velem ne játsszon! Mással ne háljon!
– A pénzemet hagyja! A szívemet adja vissza!

Hey Joe! Ha jön a hóhér, mondd, hova mész?
Hey Joe! Ha jön a hóhér, mondd, hova mész?

– Óh, Dél felé!

Mikor a kutyákat utánad eresztik, meghallod: a Halál nevet.
Nézz fel az égre még egyszer, aztán állj meg és emeld fel a kezed.
Tedd ezt, testvér!

– Meglépek Délre, megyek le Dél felé! Dél felé! Mexikó felé, a szabadság felé!
– Nem vagyok ostoba, nem kapnak el soha!
– Hóhér, hol vagy? Hóhér, hol vagy?
– Ahol a törvény, ott a kötél.
– Megtettem, amit a világ vár tőlem,
– A hazug asszonyt lelőttem,
– A hazug asszonyt lelőttem.

Asszonyod alszik, de a véred nem nyugszik meg soha már. Soha már.
Asszonyod alszik, de a szíved nem nyugszik meg soha már. Soha már.
Tudom, menned kell már. Azt hiszed, a szabadság vár.
Igen, menned kell már. De testvér, messze a határ. Túl messze a határ.

– Érzem, mennem kell már. Óh, a szabadság vár rám.
– Igen, mennem kell már. Óh, a szabadság vár rám.

Talán. Talán.

Ki vagyok én?

Nem vagyok büdös, nem vagyok édes,
Nem vagyok dühös, nem vagyok éhes,
Nem vagyok puha, és nem vagyok kemény,
Nem vagyok gazdag, és nem vagyok szegény.

Nem vagyok rendőr, nem vagyok gyilkos,
Nem vagyok őrült, nem vagyok orvos,
Nem vagyok bíró, és nem vagyok csibész,
Nem vagyok író, és nem vagyok zenész.

Nem vagyok munkás, nem vagyok paraszt,
Nem vagyok digó, nem vagyok szakadt,
Nem vagyok sovány, és nem vagyok dagadt,
Nem vagyok szolga, és nem vagyok szabad.

Ki vagyok én? Ki vagyok én?
Amíg a világban folyik a vér,
Kit érdekel, hogy ki vagyok én?

Nem vagyok virág, nem vagyok fegyver,
Nem vagyok állat, nem vagyok ember,
Nem vagyok isten, nem vagyok csillag,
Gyűlölsz vagy szeretsz: Hobónak hívnak.

Ki vagyok én? Ki vagyok én?
Amíg van kenyér, s a disznó kövér,
Mondd, kit érdekel, hogy ki vagyok én?

Rózsadomb blues

Volt egyszer egy mese, igaz akart lenni,
Kilépett a könyvből, indult csodát tenni.
Meglátta egy ember és visszazavarta,
Mert semmilyen mese nem segíthet rajta.

Volt egyszer egy fiú, kertész akart lenni,
Szeretett volna libasültet enni.
Ülök fenn a dombon, könyvét böngészgetem,
Közben teli szájjal libasültet eszem.

Mint ruhánkon a gomb,
Az vagy, Rózsadomb!

Mindenki sztár

A lány a padon ült, a fiú előtte állt,
Nem láttam pontosan, de valamit csinált.
Még hatéves se voltam, s egy bokor bújtatott,
És nem is vették észre, hogy Robin Hood vagyok.

A padok alatt kúsztam, egy láb megrúgott,
A szőke tanár erről semmit sem tudott,
A táblánál a Géza nehezen makogott,
És nem segített rajta, hogy Csapajev vagyok.

Akárhogy is fáj, te is lehetsz sztár,
Akárhogy is fáj, mindenki sztár!

Az első lányra vártam, lehettem tizenegy,
És fejből elsoroltam, ki az a tizenegy!
A lány már majdnem nő volt, egy moziért elhagyott,
És nem is érdekelte, hogy Puskás Öcsi vagyok.

A suliból kirúgtak, az élet elém állt,
Nem került el a baj és senki sem sajnált.
A főnököm utált, a lánya biztatott,
De ő se nagyon hitte, hogy Mick Jagger vagyok.

Akárhogy is fáj, te is lehetsz sztár,
Akárhogy is fáj, mindenki sztár!

Közép-európai Hobo Blues II.

Viharban születtem,
Jó időre várok,
Hosszú útra mentem,
De itt, közel járok.

Átok ült apámon,
Egy fán lógott vele
Utolsó reménye,
A Koldusok Hercege.

Mohácson meleg volt,
Világoson sötét,
Aradon úgy féltem,
Megléptem mielébb.

A Balaton mellé
Stoppal jártam sokat,
Szárszón nem nyaraltam,
Jön a tehervonat.

Viharban születtem,
Világ végén alszom,
Ne bántsatok engem,
Mert én nem haragszom!

Rolling Stones blues

A házra, hol születtem, tíz bomba repült.
S a cigányasszony mondta, mikor anyám szült:
Fiadnak az Isten nehéz sorsot küld,
De ha eljön az idő, gördül, mint a kő.

Megjött a behívó, mert sorra kerültem.
S a rádiót hallgatva az őrtoronyban ültem,
Beköpött valaki. A fogdába kerültem,
Hol se ital, se nő, a priccsem mint a kő.

Még nem voltam húsz – ez a Rolling Stones blues,
Újonc baka blues – ez a Rolling Stones blues,
Az őrmester megnyúz – ez a Rolling Stones blues,
Újonc baka blues – ez a Rolling Stones blues.

Meghalt a gitáros, felszállt ezer lepke.
Az első volt a sorban, és még hány követte!
Túlment a határon. Mondd, vajon miért tette?
Mit hozott a fű? Mit adott a tű?

De a banda játszik, bélyeggel a hátán.
Ezerszer megírták: egyikük a Sátán.
Mégis mennek végig az átkozottak útján.
Hol magány, kín, erő. A zene mint a kő!

Rég elmúltam húsz – ez a Rolling Stones blues,
A lányon feszül a blúz – ez a Rolling Stones blues,
Vigyázz, ha érte nyúlsz! – ez a Rolling Stones blues,
Valami odahúz – ez a Rolling Stones blues.

Már sok rajtam a hús – ez a Rolling Stones blues,
Az asszony pénzért nyúz – ez a Rolling Stones blues,
Ha este mellébújsz – ez a Rolling Stones blues,
Szép csendesen kimúlsz – ez a Rolling Stones blues,
Régi hobó blues – ez a Rolling Stones blues,
Az őrmester megnyúz – ez a Rolling Stones blues,
A lányon feszül a blúz – ez a Rolling Stones blues,
Újonc baka blues – ez a Rolling Stones blues,
Rég elmúltam húsz – ez a Rolling Stones blues,
Már sok rajtam a hús – ez a Rolling Stones blues,
Az asszony pénzért nyúz – ez a Rolling Stones blues,
Szép csendesen kimúlsz – ez a Rolling Stones blues.

3:20-as blues

Messze még a hajnal, három óra húsz,
Elkerül az álom, ágyam visszahúz,
Nem enged aludni, nem hagy most a blues.

Ülök ágyam szélén, a füstöt fújom, kék,
Egyedül maradtam, senkit nem tűrnék.
A blues legbelül gyilkol, az agyamat tépi szét.

Belépett az anyám, valamit kért,
Bólogatok neki, mintha érteném,
Nincs pénzem a bankban, a bluesé vagyok rég.

Kegyetlen vagy, blues,
De gonosz vagy, blues!
Futnék feléd, álom,
Át minden határon.
De utolér a blues,
és újra összezúz,
Nincs menedék,
nincs segítség,
Hagyj magamra, blues,
Hagyj aludni, blues!

Messze még a hajnal, három óra húsz,
Elkerül az álom, ágyam visszahúz,
Nem enged aludni, nem hagy most a blues.
Hagyj magamra, blues,
Hagyj aludni, blues!