Francois Villon verseit előadja Hobo
Rendezte: Vidnyánszky Attila
Új Színház
- Papok, apácák, medikánsok…
- Ti, eszeveszett bukott emberek…
- Isten nevét ismételem…
- Szegény vagyok ifjúkoromtól…
- Tanultam volna, Istenem…
- Mint nagy kalap, borult reám…
- Persze, pukkadnak a párizsi polgárok…
- Ha a nő, akit hűségesen szolgáltam…
- Hol vannak a szép úrfiak…
- Noé apánk, szőlők és borok apja…
- Három árvám van…
- Árulj bűnoldó papi bullát…
- Szép kesztyűs, hadd tanítalak ma…
- Papokról beszélni minek…
- Áztassa vörös arzén…
- Pehelyágyon, szép függönyös szobában…
- Most, hogy a bitó árnyékában állok…
- Én jó uram, tündöklő hírű herceg…
- Ó, boldogult fogant kis ág…
- Szánjatok meg, szánjatok engemet…
- Akármit hisz a dús zsivány…
- Repedt tükrénél ült a céda…
- Hallom, hogy kesereg a vén fegyverkovácsné…
- Tudom, mi tejben a légy…
- Addig vagy ember…
- Angyalok fia nem vagyok…
- Kik éltek majd utánunk, emberek…
- Itt véget ér a Testamentom…
- Mivel kissé rozzant vagyok…
- No, Garnier, mit szólsz a sikerhez…
- Villon négy sorocskája
- Négysoros versezet a szegény Villon bitófájára
- Négy sor
- Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt