1. 01 - Adj menedéket! (Gimme Shelter) Hobo Blues Band 6:08
  2. 02 - Lady Jane - Ahogy felszáradnak a könnyek (As Tears Go By) Hobo Blues Band 6:25
  3. 03 - Éjféli csavargó (Midnight Rambler) Hobo Blues Band 7:05
  4. 04 - Fesd feketére! (Paint It Black) Hobo Blues Band 3:32
  5. 05 - Sztárfaló (Star Star) Hobo Blues Band 3:22
  6. 06 - Nincs több gyengéd suttogás (Angie) Hobo Blues Band 5:31
  7. 07 - Dobókocka (Tumbling Dice) Hobo Blues Band 4:10
  8. 08 - Mindent nem kaphatsz meg, ami kell (You Can't Always Get What You Want) Hobo Blues Band 8:27
  9. 09 - Rolling Stones blues '97 Hobo Blues Band 3:46

Adj menedéket!

Ha meghallod, a lepkék kiáltanak,
Siess, babám, repülj szívemre!
Vágják a füvet, döntik a fákat.
Indulok nyomodon keletre.
Babám, az úton elvesztem nyomodat.
Nem jutok messzire. Golyó talál.
Szállj át a hegyeken, hajolj le értem.
Vörös a Nap, mint a vér.
Vállamon ül a halál.

Ó, vad vihar tépi városunk dzsungelét,
Ó, csak adj menedéket, a golyó utolér!
Ó, testvér! Nincs sehol menedék, nincs sehol menedék!
Ó, testvér! A golyó utolér, a golyó utolér.
Tűz söpör utcákon végig, ég vörös szőnyegként,
Egy őrült bika eltévedt, mint egy tank, jön felénk,
Ó, testvér! A golyó utolér, a golyó utolér.
Testvér! Űz ezer lövedék, űz ezer lövedék!
Ó, a víz a tarkómat mossa, kérj bármit, megtenném!
Ó, csak adj menedéket! Űz ezer lövedék!
Harc, testvér! Mindenhol kivégzés, mindenhol kivégzés!
Ó, nővér! Te légy a menedék, te légy a menedék!
Ó, testvér! A golyó utolér, a golyó utolér.
Nincs sehol menedék, nincs sehol menedék!

Lady Jane

Ó, szép Lady Jane,
Mondd, látlak-e még?
A szolgád vagyok,
És az maradok.
Játékunk nagy titok,
Csak térden állhatok,
Hű szívem tiéd: Lady Jane.
Ó, kis lady Anne,
Megtettem mindent,
Most búcsúznom kell,
Köt ígéretem,
Mesénknek vége már,
Az időd most lejár,
Engem pedig vár Lady Jane.
Ó, édes Marie,
Várok hajnalig,
A lovam rohan,
Úrnőd karomban,
Éjszaka, esküvő,
Szolga és hercegnő
Az élet titok, ó, Lady Jane.

Este van, a nap végére értem,
Gyermekek játszanak a réten,
Ártatlan mosolyuk nem felém száll,
Könnyeik felszáradnak már.
Pénzért minden nem kapható,
Az ő daluk nem eladó,
Amit hallok, az nem más,
Üres esőkoppanás,
Könnyeik felszáradnak már.

Éjféli csavargó

A csavargóról kell beszélnem,
hát mindenkinek menni kell,
A csavargóról annyit mondok,
a hátsó ajtót törte fel,
A lámpa fénye nem zavarja,
rádobott egy kárpitot,
A fal mögött vár hajnalára,
a kakassal ébredni fog!
A kalandorról kell beszélnem,
kit sohasem láttatok,
A kalandorról annyit mondok,
a kerítésen átugrott,
A szomorúan síró szélben a nődre les,
és ágyba megy,
A csavargóról bármit mondok,
nem lesz szava senkinek.
A csavargóról kell beszélnem,
mindenkinek menni kell,
A csavargóról csak annyit mondok,
otthonára sosem lel,
A szobalány nem szól, csak kéri,
hogy kevéssel is jól beéri,
A paplan alatt súgva kéri, hogy
mindent megkap, azt reméli.
Nem hallod, tőlem reszket Boston,
pedig nem vagyok odavaló!
Ha egyszer éjjel nem vagy otthon,
a hálószobád kiadó!
Én lelövöm a frigid nőket,
mert semmi jóra nem valók,
A csavargóról meg annyit mondok,
hogy ez itt nem disco-show!
Én kihívom a szerencsémet,
mert veszteni is tudni kell,
És kezemben a hosszú késsel,
lábujjhegyen mászok fel!
A kutya vonít félve éjjel,
szemében kék szenvedés,
A hátsó ajtó nyílik éppen,
az asszony int, hogy jöjjek és…
Te meg járj a hülye báljaidra,
a nődet gyorsan elviszem,
A csavargóról ne mondj semmit,
a kést a torkodra teszem!
És nem tudod meg, ki vagyok én,
nem köphetsz be, ki vagyok én,
Nem köphetsz be, ki vagyok én!
Csak annyit mondok, fájni fog és…
Csak annyit mondok, fájni fog és…
A csavargóról kell beszélnem,
hát mindenkinek menni kell,
A csavargóról annyit mondok,
a hátsó ajtót törte fel,
A lámpa fénye nem zavarja,
rádobott egy kárpitot,
A fal mögött vár hajnalára,
a kakassal ébredni fog!

Fesd feketére!

Látok egy vörös ajtót, feketére fessék,
Váljék most feketévé minden színes festék!
Nézd, boldog lányok jönnek könnyű ruhákban,
Új hajnalt várok még a sötét éjszakában.
Látok egy sor autót feketére festve,
Virággal nézek vissza múló szerelmemre,
Senki sem néz rám, senki sem mosolyog,
Mint egy kis síró baby, mindennapos dolog.
Magamba tekintek és látom ott, legbelül,
Egyetlen vörös ajtóm lassan megfeketül,
Nincs többé − ha eltűnök − a szürkék élete,
Oly nehéz elviselni, az élet fekete!
Nem lesz zöld soha többé tintakék tengered,
Előre nem tudhattam, ez történik veled,
Csak nézek vérző, lemenő napomba,
Szerelmem velem együtt hullik a múltba.
Nem látlak, baby, nem, nem,
A babák, a babák, legyenek feketék,
A napot, a napot is fesse le az ég…
Koromfeketék, szénfeketék…
A babák is legyenek feketék!

Sztárfaló

Baby, baby, a reggel oly szomorú volt,
Elhívott New York City, a jegy nevedre szólt.
Édes, édes, úgy várom a kétnyelvű csókot
A lábaddal ölelj át!
Ha utolérlek New Yorkban,
Hát sírni fogsz egy éjszakát!
Drága, drága, némán áll a telefon.
Tudom, célod megint Hollywood.
Prémet akarsz válladon,
Senkid sincs ott, a fiúdat kirúgták a városból,
Rajtam járnak rock and rollt!
Te vagy a sztárfaló, sztárfaló,
sztárfaló, sztárfaló, sztár!
Sztárfaló, sztárfaló, sztárfaló,
sztárfaló, sztár!
Az üveg pörgött, én vesztettem,
Elvett tőlem Steve McQueen,
És te meg én két apró csepp,
A lepedőn ezüst szín,
Édes, úgy várom a kétnyelvű csókod,
a lábaddal ölelj át,
Fogadok, hogy utolérsz,
és megelőzöd még a Halált!
Hallottam, hogy polaroid képed
csúnya, pornográf,
Gyümölcs-trükk, banán-ügy,
Tudsz egy jó csomó tréfát.
Nyitva állok bármire én,
És tudod jól, hogy hol találsz,
Fogadok, hogy utolérsz,
Megelőződ még a Halált!
Te vagy a sztárfaló, sztárfaló,
sztárfaló, sztárfaló, sztár!
Sztárfaló, sztárfaló, sztárfaló,
sztárfaló, sztár!

Nincs több gyengéd suttogás

Ó, Angie, Angie, szemed felhőktől sötét.
Angie, Angie, lehetünk-e együtt még?
Lelkünkben nincs érzelem,
Nincs több pénz a zsebünkben,
Boldogságunk messze szállt.
De Angie, Angie, megpróbáltuk.
Nincs tovább.
Angie, Angie, gyönyörű vagy.
Eljött a perc, búcsúzz hát.
Angie, szeretlek téged.
Utoljára ölelj át!
Minden álmunk tönkrement,
Minden vágyunk füstbe ment.
Nincs több gyengéd suttogás.
Angie, Angie, mivé lett a vallomás?
Ó, Angie, miért szipogsz?
Csókod édes, mint a méz.
Vérem adom könnyedért.
De Angie, Angie, üt az óra és elmész.
Lelkünkben nincs érzelem,
Nincs több pénz a zsebünkben,
Boldogságunk messze szállt.
Angie, szeretlek téged,
Szemed látom mindenütt.
Nincs több ilyen asszony,
Hozzád fogható.
Könnyeidet szárítsd fel!
Angie, Angie, megpróbáltuk.
Nincs tovább.

Dobókocka

A nők folyton kérnek, nem látják, hogy vérzek,
Gyertyám lesik, kopik-e már?
De baby, figyelj, nem hallod, figyelj!
Az óvóhelyed lángokban áll!
Ó, ti lányok, milyen olcsók vagytok,
csaltok mindig, ez a szabály,
Hát baby, figyelj, nem hallod, figyelj!
A dobókocka előtted áll!
A sok anyu fáraszt, tőlük fel sem állhatsz,
Váltod őket, mint a ruhát,
Hát baby, figyelj, nem hallod, figyelj!
Dobd-dobd-dobd el, dobd el a dobókockát!
Állandóan vesztek, nőm nem marad veszteg,
nyerni kéne valamit még!
Hát édes, ne légy mérges,
De ki az ágyból, te vagy a tét!
Én, a rongyos kitaszított, az átokkal tanított,
Bűnödben én vagyok a társ!
Hát baby, baby, baby,
Dobd-dobd-dobd el, dobd-dobd-dobd el a
dobókockát!
Dobókocka vagyok, kettes, négyes, hatos,
Minden éjjel dobálsz: Elég!
Hát baby, figyelj, nem hallod, figyelj!
Ki az ágyból, te vagy a tét!
Ki az ágyból, te vagy a tét!
Dobj el, vagy dobj fel, egyes vagyok, babám
Csak kettes vagyok, ki vagyok borulva,
akár egy hulla.
De nem vagyok nulla.
Ki kell törni végre, ki kell törni,
Végre-végre-végre-vége!

Mindent nem kaphatsz meg, ami kell


Mindent nem kaphatsz meg, ami kell,
De ha megpróbálod, talán rátalálsz és a tiéd!
Láttam őt, ott állt lenn a pultnál,
Pénz, zene, füst, egy pohár bor,
Tudtam, nem kell nekem sem több egy kortynál,
És én, a hontalan, rabja vagyok.
Leküldtél Chelsea-ben a gyógyszertárba,
Menjek és váltsam ki receptedet!
Együtt álltam Jimivel ott a sorban,
Már látszott rajta, ember, milyen beteg.
Mindent nem kaphatsz meg, ami kell,
De ha megpróbálod, talán rátalálsz és a tiéd!
Lementem este a tüntetésre,
Kivenni részemet valamiből,
Mondtam: „Adjatok nekem elégtétel!”
Mert minden kirakatot betörök.
Aztán ittunk valahol egy szódát,
Cseresznyével, így jobb is talán,
Elénekeltem Jiminek egy nótát,
Egy szót felelt, ez volt: Halál!
Mindent nem kaphatsz meg, ami kell,
De ha megpróbálod, talán rátalálsz és a tiéd!

Rolling Stones blues

A házra, hol születtem, tíz bomba repült.
A cigányasszony mondta, mikor anyám szült:
Fiadnak az Isten nehéz sorsot küld,
De ha eljön az idő, gördül, mint a kő.
Megjött a behívó, mert sorra kerültem.
A rádiót hallgatva az őrtoronyban ültem,
Beköpött valaki, a fogdába kerültem,
Hol se ital, se nő, a priccsem, mint a kő.
Még nem voltam húsz − ez a Rolling Stones blues
Újonc baka blues − ez a Rolling Stones blues
Az őrmester megnyúz − ez a Rolling Stones blues
Újonc baka blues − ez a Rolling Stones blues
Meghalt a gitáros, felszállt ezer lepke.
Első volt a sorban, és még hány követte!
Túlment a határon. Vajon miért tette?
Mit hozott a fű? Mit adott a tű?
De a banda játszik, bélyeggel a hátán.
Ezerszer megírták: egyikük a Sátán.
Mégis mennek végig az átkozottak útján.
Magány, kín, erő. A zene, mint a kő!
Rég elmúltam húsz − ez a Rolling Stones blues
Lányon feszül a blúz − ez a Rolling Stones blues
Vigyázz, ha érte nyúlsz! − ez a Rolling Stones blues
Valami odahúz − ez a Rolling Stones blues.
Már sok rajtam a hús.
Az asszony pénzért nyúz.
Ha este mellébújsz,
szép lassan kimúlsz.
Ha valakit megfutsz,
az orrodba ha túrsz,
Az őrmester megnyúz − ez a Rolling Stones blues!